2014. október 5., vasárnap

Pécs - Dombay-tó, 2014.10.02.



    BAM kampány révén kellenek a kilométerek, így ment a felhívás köremailben a kis csapatnak, hogy ki mit szól egy „Dombay-tó(r)túrához”. Jelentkezők szépen akadtak, megegyeztünk az időpontban, így csütörtökön (2014. október 2.) délután útnak is indul a hét fős alakulat.
     Valójában részemről ez egy becsületvisszaszerző túra is volt, mert eredetileg néhány héttel ezelőttre hirdettem meg a rendezvényt – jelzem életemben először szerveztem kerékpártúrát, de sebaj  –, amikor is a Mohácsi útig sem jutottunk, mert olyan vihart kaptunk a nyakunkba az Ipari úton, hogy végül nálunk kötött ki a kilenc fős csuron vizes bringás bagázs és házibuli lett a tekerésből – de erről legyen elég annyi, hogy így is nagyon jól éreztük magunkat és a félmeztelen pasikkal teli nappaliról készült fotót majd mutogatom az unokáknak… :-P
A szétázott csapat széptázott cipői a lakás előtt az első tóhódítási próbálkozáskor.
     Na de vissza a túrára: délután 4-kor indultunk a Tudásközpont elől és az Ipari úton végigmenve, Újhegy mellett elhaladva Bogádon és Hirden keresztül jutottunk el a Pécsvárad melletti Dombay-tóhoz. Az idő tökéletes volt, a szél enyhén fújt,de nem volt zavaró, a vékony hosszú ujjú felső és farmer elég meleg és kényelmes viseletnek bizonyult, mert bár hűvös volt, az emelkedők kellőképpen gondoskodtak arról, hogy kimelegedjünk.

Panoráma Hird határából.


     A táv körülbelül 50km oda-vissza, a táj gyönyörű, egész végig szemetkápráztató kilátás nyílik a Mecsekre és szántóföldekre egyaránt. Az terep szinte mindenhol tűrhető minőségű, bár vannak szakaszok, ahol ha bámészkodni szeretnél, inkább szállj le a bringáról. A legrosszabb a Bogád-Hird rész, ott már csak nyomokban találkozhatunk a hajdani aszfalttal, de még citybike-kal is simán teljesíthető. Az út során van néhány combos emelkedő, de leggyengébb fokozattal, némi kitártással-fájdalomtűréssel és egy csipetnyi szentségeléssel hobbibringásnak is teljesíthető túra.
Zsíroskenyér.

     Megérkezvén a célállomásra a kocsmában már két tálca zsíroskenyérrel és kisfröccsel vártak minket – hála az ott lakó Jutka munkatársunknak. Többen szóvá tették, hogy hát ők nagyobb tóra számítottak, mire én a festői táj, a két kocsma, a delfines vizibiciklik és a kiépített tűzrakó helyek ecsetelésével próbáltam visszaszerezni a hely ázsióját – szerintem sikeresen –, autóval megérkezett a csapat amúgy oszlopos tagja feleségével és néhány hónapos kisfiukkal, úgyhogy a hangulat és a magasröptű poénok is gyorsan előálltak. 
A célállomáson.
  A gyors „tankolás” és menetrendszerű fotózkodás után iparkodunk vissza Bogádra, mert Sanyi munkatársunk is meginvitált minket egy kis jóltartással, tehát mire hazafelé vettünk utunkat, már vaksötét volt – melynek tanulsága, hogy be kell szereznem egy normális világítást, mert a szupermenő indukciós lámpám maximum arra jó, hogy én látszak, engem a tökéletes vakság állapotában hagy… :-S
Dombay-tó, Pécsvárad.
Annak, aki szeretne egy kellemes, de azért egy kis sportértékkel is bíró bicajtúrát tenni, ez a szakasz tökéletes választás a közepes távolság, a nem túl meredek dombok és a gyönyörű kilátás miatt. Az út megállókkal számolva körülbelül 3,5-4 óra alatt kényelmesen teljesíthető, bár a korai sötétedés miatt inkább már csak hétvégi programnak ajánlom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése